Definition/Hu

• Original, v.1.1: English
• Translations, v.1.1: العربية • български • català • čeština • Deutsch • Ελληνικά • Esperanto • español • فارسی • français • galego • hrvatski • italiano • 한국어 • македонски • मराठी • norsk bokmål • Nederlands • norsk nynorsk • polski • português • română • русский • slovenčina • slovenščina • svenska • Tiếng Việt
• Translations, v.1.0 (update/review pending): suomi
• More in progress

Stabil változatEz a definíció 1.0-s stabil változata. Az újabb változatai magasabb verziószámot fognak kapni. A legfrissebb, folyamatosan változó (angol nyelvű) verzió megtalálható és szerkeszthető a Definition/Unstable lapon. További információkért lásd az authoring process lapot; ha segíteni akarsz a fordításban, lásd a translations lapot.

Összegzés

Ez a dokumentum a „szabad kulturális műveket” olyan művekként határozza meg, amik bárki által, bármilyen cél érdekében szabadon tanulmányozhatóak, felhasználhatóak, másolhatóak és módosíthatóak. Meghatároz néhány olyan elfogadható korlátozást is, amik tiszteletben tartják vagy éppen segítenek megvédni ezeket az alapvető szabadságokat. A definíció különbséget tesz a szabad művek és a szabad művek szabadságának jogi úton való védelmére szolgáló szabad licencek között. A definíció maga nem licenc, hanem egy eszköz annak megállapítására, hogy egy mű vagy licenc szabadnak tekinthető-e.

Előszó

A társadalmi és technológiai fejlődés az emberiség egyre nagyobb részének teszi lehetővé, hogy elérhessen, létrehozhasson, módosíthasson, közzétehessen és terjeszthessen különféle műveket – művészeti alkotásokat, tudományos és oktatási anyagokat, számítógépes programokat, újságcikkeket – röviden: bármit, ami digitális formában reprezentálható. Számos új közösség jött létre azzal a céllal, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, és kollektíve újrafelhasználható műveket teremtsenek.

A legtöbb szerzőnek, bármilyen területen tevékenykedjen is, legyen bár amatőr vagy professzionális, őszinte érdeke fűződik egy olyan szellemi ökoszisztémához, amiben a művek terjeszthetőek és különféle kreatív módokon újrahasznosíthatóak és módosíthatóak. Minél könnyebb műveket újrafelhasználni és módosítani, annál gazdagabbá válik a kultúránk.

Ennek az ökoszisztémának az egészséges működését úgy biztosíthatjuk, ha a szerzői művek szabadok benne, ahol szabadság alatt az alábbiakat értjük:

• szabad felhasználni a művét, és élvezni használatának előnyeit;
• szabad tanulmányozni a művet, és az így szerzett tudást alkalmazni;
• szabad másolatokat készíteni és terjeszteni a mű egészéről vagy egyes részeiről;
• szabad változtatásokat és javításokat végezni a művön, és az így keletkezett származtatott műveket terjeszteni.

Ezek a szabadságok mindenkinek, mindig, mindenhol rendelkezésére kellene, hogy álljanak; nem szabadna egyes előre megszabott szituációkra korlátozódniuk. A kreativitás lényege éppen az, hogy a létező erőforrásokat addig nem sejtett új módokon használjuk fel.

A legtöbb országban azonban a szerzői jognak nevezett törvények nem megvédik, hanem elfojtják ezeket a szabadságokat. A szerzőket isteni hatalmú alkotóknak tekintik, és kizárólagos monopóliumot adnak nekik annak meghatározásában, hogyan lehet felhasználni a „tulajdonukat képző” művet. Ez a monopólium, amellett, hogy fékezi a kultúra gazdagodását, elsősorban nem a szerzők gazdasági helyzetét javítja, hanem a nagy kiadók üzleti modelljét védi.

A szerzőknek azonban ezen törvények ellenére is lehetőségük van szabaddá tenni a műveiket a szabad licenceknek nevezett jogi konstrukciók segítségével. A szerző, aki úgy dönt, hogy szabad licenc alá helyezi művét, nem mond le minden a művel kapcsolatos jogáról, de mindenkinek megadja a fent felsorolt szabadságokat.

Fontos, hogy minden magát szabadnak mondó mű valóban garantálja a fenti szabadságokat, és azokkal a gyakorlatban is kockázat nélkül élni lehessen. Ezért a következőkben pontosan definiáljuk, mit értünk szabadság alatt egy licenc vagy egy mű esetén.

Szabad kulturális művek megjelölése

Ez a szabad kulturális művek definíciója , és This is the Definition of Free Cultural Works, and when describing your work, we encourage you to make reference to this definition, as in, "This is a freely licensed work, as explained in the Definition of Free Cultural Works." If you do not like the term "Free Cultural Work," you can use the generic term "Free Content," or refer instead to one of the existing movements that express similar freedoms in more specific contexts. We also encourage you to use the Free Cultural Works logos and buttons, which are in the public domain.

Please be advised that such identification does not actually confer the rights described in this definition; for your work to be truly free, it must use one of the Free Culture Licenses or be in the public domain.

We discourage you to use other terms to identify Free Cultural Works which do not convey a clear definition of freedom, such as "Open Content" and "Open Access." These terms are often used to refer to content which is available under "less restrictive" terms than those of existing copyright laws, or even for works that are just "available on the Web".

Szabad kulturális licencek definíciója

A licencek olyan jogi eszközök, amik révén a jogok tulajdonosa átruházhatja jogai egy részét másokra. Egy szabad kulturális licenc senkinek a jogait nem csorbítja – a mű felhasználói szabadon dönthetnek, hogy elfogadják-e, és ha elfogadják, akkor olyan szabadságokat nyújt, amiket a szerzői jog önmagában nem biztosít. A licenc elfogadása sohasem korlátozza a szerzői jogban meglévő mentességeket.

Essential freedoms

In order to be recognized as "free" under this definition, a license must grant the following freedoms without limitation:

• The freedom to use and perform the work: The licensee must be allowed to make any use, private or public, of the work. For kinds of works where it is relevant, this freedom should include all derived uses ("related rights") such as performing or interpreting the work. There must be no exception regarding, for example, political or religious considerations.
• The freedom to study the work and apply the information: The licensee must be allowed to examine the work and to use the knowledge gained from the work in any way. The license may not, for example, restrict "reverse engineering".
• The freedom to redistribute copies: Copies may be sold, swapped or given away for free, as part of a larger work, a collection, or independently. There must be no limit on the amount of information that can be copied. There must also not be any limit on who can copy the information or on where the information can be copied.
• The freedom to distribute derivative works: In order to give everyone the ability to improve upon a work, the license must not limit the freedom to distribute a modified version (or, for physical works, a work somehow derived from the original), regardless of the intent and purpose of such modifications. However, some restrictions may be applied to protect these essential freedoms or the attribution of authors (see below).

Megengedhető korlátozások

A felhasználás és terjesztés egyes korlátozásai nem csorbítják az alapvető szabadságokat. Ilyen például a szerző megnevezése, a szimmetrikus kollaboráció („copyleft”), és az alapvető szabadságok védelmét szolgáló korlátozások. Ezek megengedhető korlátozásoknak számítanak.

Defining Free Cultural Works

In order to be considered free, a work must be covered by a Free Culture License, or its legal status must provide the same essential freedoms enumerated above. It is not, however, a sufficient condition. Indeed, a specific work may be non-free in other ways that restrict the essential freedoms. These are the additional conditions in order for a work to be considered free:

• Availability of source data: Where a final work has been obtained through the compilation or processing of a source file or multiple source files, all underlying source data should be available alongside the work itself under the same conditions. This can be the score of a musical composition, the models used in a 3D scene, the data of a scientific publication, the source code of a computer application, or any other such information.
• Use of a free format: For digital files, the format in which the work is made available should not be protected by patents, unless a world-wide, unlimited and irrevocable royalty-free grant is given to make use of the patented technology. While non-free formats may sometimes be used for practical reasons, a free format copy must be available for the work to be considered free.
• No technical restrictions: The work must be available in a form where no technical measures are used to limit the freedoms enumerated above.
• No other restrictions or limitations: The work itself must not be covered by legal restrictions (patents, contracts, etc.) or limitations (such as privacy rights) which would impede the freedoms enumerated above. A work may make use of existing legal exemptions to copyright (in order to cite copyrighted works), though only the portions of it which are unambiguously free constitute a free work.

In other words, whenever the user of a work cannot legally or practically exercise his or her basic freedoms, the work cannot be considered and should not be called "free."

További információk (angol nyelven)

• A Licenses oldal tárgyalja a különféle licenceket, és hogy melyikük felel meg ennek a definíciónak.
• A History oldalon találod a definíció hátterét és a köszönetnyilvánításokat.
• A FAQ megválaszolja a leggyakoribb kérdéseket.
• A Portal:Index listázza a különböző típusú szabad kulturális művekkel foglalkozó lapokat.

Verziószámok

A definíció új verziót rögtön közzétesszük, amint kialakul a konszenzus (akár közvetlenül, akár szavazás révén, az authoring process oldalon írtak szerint) a javasolt változtatásokról. A kezdeti vázlatok sorszáma 0.x , a főbb változtatoké 1., 2.x ..., a kisebb változatoké x.1, x.2 ... Az azonos főbb változathoz tartozó kisebb változatok közötti eltéréseknek nincs hatása arra, hogy mely licencekre illik rá ez a definíció, és melyekre nem.